És ha már mindennel elkészültél, akkor jöhet a csomagolás, a díszes ajándékkísérő kártyák…
Biztos vagyok benne, hogy a karácsonyi mézeskalács illat mindenkiben gyermekkori emlékeket ébreszt. Számomra elég egy mély szippantás abba a szeretettel fűszerezett illatba, hogy örvendezzek és emlékek elevenedjenek fel. Pontosan emlékszem a gyermekkori karácsonyaimra.
A Szentestét megelőző napon a nagymamámmal szaloncukrot kötöztünk, hogy segítsünk az angyaloknak mi is. December 24-én pedig bizony angyalok díszítették fel a fát és hozták el hozzánk a csodákat, míg mi a bátyámmal a templomunk betlehemes játékát néztük.
Amikor már elég nagyok voltunk ahhoz, hogy egyedül is közlekedhettünk, gyalog mentünk. Bő fél órányi sétára volt a lakásunktól a templom. Úgy emlékszem, hideg telek voltak. Nagy ropogós hóval és óriás csillogó jégcsapokkal az ereszcsatornákon. Mindig nagyon fel kellett öltözni. Harisnyanadrág, vastag kordbársony nadrág, trikó, póló, meleg pulóver, kabát, sapka, sál és kesztyű – ezt mind fel kellett vennem. Olyan érzés volt, mintha én is egy jól becsomagolt ajándék lennék. Így indultunk el, becsomagolva, kettesben. Ó, de szerettem ezeket a sétákat a testvéremmel!
Az út során az volt a kedvenc játékunk, hogy megpróbáltunk a hízott jégcsapokhoz felugrálni és megérinteni azokat. Én három év és minimum fél méter hátrányból indultam, de pattogtam, mint a labda és közben kipirultam, kimelegedtem. Sötétedés után, hazafelé már az ablakokból kiszűrődő karácsonyi fényeket figyeltük és úgy szedtük a lábunkat felfelé a hegynek, ahogy csak bírtuk, hogy lássuk, vajon nálunk is jártak-e már az angyalok.
Otthon az ételek és a fenyő illata és a karácsony varázsa már belengte az egész lakást. Egyszer csak megcsendült az angyalok csengettyűje és a nappalit beragyogta az apró színes izzók fénye. Természetesen nem hiányozhattak a szépen csomagolt ajándékok sem a díszes kísérőkártyákkal, melyek kedves üzenetekkel voltak ellátva. (Nagyon sokat a mai napig féltő gonddal őrzök.)
A saját kézzel készített ajándékkísérő kártyák és az azokra írt kedves sorok megkoronázzák a karácsonyi ajándékot, és azt jelzik, hogy szeretettel csomagolták. Én a mézeskalács illatában örvendező szívvel tervezett kis kártyákkal szeretném szebbé tenni az idei Karácsonyt. Használjátok ti is nagy örömmel!
(Tudtátok, hogy a mézeskalács készítése már évezredekkel ezelőtt is kedvelt tevékenység volt? Önállóan egy XI. századi nürnbergi feljegyzésben említik először.)
Így készítsétek el saját kézzel az ajándékkísérő kártyákat:
- Töltsd le a lenti linkre kattintva a PDF-dokumentumot, és nyisd meg az Adobe Acrobat Readerrel.
- Tegyél a nyomtatóba kb. 200 g/m2 súlyú nyomtatópapírt (ennél a papírvastagságnál már a kézi papíradagolót használd).
- Nyomtasd ki a PDF-dokumentumot eredeti méretben (100%), fekvő formátumban. Ne változtass a nyomtatási méreten!
- A kinyomtatott mintákat a vágási vonalak mentén szépen vágd ki egy ollóval.
- Az ajándékkísérőket a felső peremüknél lyukaszd ki lyukasztógéppel, húzz át a lyukon egy szalagot és csomózd meg.
- A hátoldalára írd rá az ajándékozott nevét és valami kedves üzenetet – és már kész is!
A PDF megnyitásához ezt a jelszót kell megadni: HhD2020Xmas